TRANSFER a THE -be beszámoló

Gyűjtöm az élményeket, hogy tudjak mit mesélni Árminnak, az unokámnak.

Fordulatokban gazdag vasárnapunk volt, de megoldottuk és megcsináltuk amit akartunk.

Tehát van ez a lökött barátom, nem egy unalmas ember, Újvári Gábor, aki elhívott a “Kéksálra”, Farsangi regattára, stb. Egymás ellen küzdünk a nagy- és a kishajóval. Ő az Ábránddal, én meg a Finnel vagyok jobb. (Bocsi Gábor, de statisztikailag így van. Egyelőre.) Volt Masters Európa Bajnokságunk Tihanyban. A következő vetélkedő Fűzfőn, ahová hárman, gyönyörű időben, 3 óra alatt áthajóztunk társunkkal, Varraggal. Majd vissza is ezt csináljuk, fogadkoztunk, de maradtunk ketten. Varrag már szétszedte a hajóját, mire tudatosult benne, hogy mi mit akarunk. Most az események tükrében el lehet dönteni, hogy ki járt jobban.

Fűzfőn reggel nincs szél, de a takaróponyván jég van. Kocsim szerint 2 fok, de pluszban. Aztán megjön amit vártunk. A hajókat vízre tesszük, és a sólyakocsikat az utánfutómon áttranszportáljuk Tihanyba. Egy autó ott marad, a másikkal vissza. Játszóruhát fel, szárazat légszekrénybe. Indulunk, szembeszél, krajcolunk. 3 óra alatt elérünk Alsóörsig, ott minden elfogy. Próbálunk stoppolni, de ezek a milliárdos, csilliárdos tulajdonosok, nem vitorlázók. Nincs szolidaritás, főleg ilyen kicsikkel, ”hiszen a felfújható unikornisom amit húzok, az is többe van, mint ezek”. Hát a sportértékről lenne vitám, de mindegy.

Gábor elkezd telefonálni. Szerencsére komoly kapcsolatrendszerrel bír a vitorlás társadalomban. Kölcsönadnak egy motorost Alsóörsön, köszi Boti. De nincs akinek lenne olyan papírja, hogy vezesse. De köszi Nagy-Sipi, hogy mondod, ott van Kis-Sipi (Máté), aki Péterrel elhúz a Koloskáig, mert több idejük nincs és rögtön rohannak vissza. Az már valami, mert közelebb vagyunk a célhoz. Ott van a Szövi motoros, közel kötve a rendőr motoroshoz, és nincs papírunk. Gábor nagy küzdelem árán beröffenti a szövimotorost. Papírra nincs gond. Én addig vigyáztam kint a dingikre, majd végre vontán. Nap le, Hold föl, megérkezik a hideg. Minden szép, csak most itt annyira nem kellemes. Tök sötétben megérkezünk a THE-be. Ott az az Úr, akinek nem tudom a státuszát, nagyon kedvesen fogadott, segített, mondta, hogy tudja, hogy jövünk. Sötétben átöltözés, leponyvázás, de bentfelejtettem a napszemüveget, kezdem előlről, ahogy szoktam. Innen már csak annyi, hogy Gábor visszaviszi a motorost a Koloskába, én meg az Ő 450 LE-s Trabantjával, bocsi Audijával, (nekem is volt német autóm), tudom miről van szó, szóval megyek szárazföldön. Mivel minden iratom, pénzem, telefonom Fűzfőn, ha most megállítanak, akkor letartóztatnak. Ez már olyan részletkérdés, hogy nem érdekel senkit.

HUN140