Észak-Amerikai bajnokság 2005

Míg a novemberi hideg végképp ellehetetleníti a vitorlázást a magyar tavakon addig Floridában a közel 30 fok és a kristály kék tenger minden vitorlázó álmát beteljesíti.Családomnak és kedves barátomnak Nádi Lajosnak köszönhetően volt szerencsém átélni ennek minden örömét.

Történt ugyanis, hogy a november 4-6. között megrendezett clearwater-i „Finn North American Championships” regattán, egyetlen magyarként képviselhessem hazámat. A hajót a már említett Louietól kaptam, aki edző hajóként használta a Vanguardot. Továbbá egy Hit árboccal és egy North vitorlával mentem.

Szerdán este érkeztünk meg a verseny helyszínére de a hajókat csak másnap reggel pakoltuk le! Dél fele kimentünk egyet edzeni 2-3 órára a Louival, amit nagyon elveztem a 3-4-es északi szélben, ráadásul a hullámok is rendesen magasodtak. Ekkor már láttam, hogy a sebességemre nem lehetett panasz.

Pénteken kezdődött a verseny.

Nevezés, reggeli, köszöntő, kormányos megbeszélés majd 12 kor az első futam mind a 17 hajó részvételével. Az időjárás nem volt olyan jó, mint az előzőnap, bár az északi ismét bejött de csak a harmadik futamra érte el azt az erősséget mint az előző nap. A hullámok viszont eléggé össze-vissza jöttek. A helyezéseim 6, 8, 11.
Miután kimentünk a szokásos slagolás (sósan meg sem lehet elrakni a hajókat), pakolás majd 18:30-kor vacsora a Jacht Clubban.

Másnap újra a klubban reggeli majd 11:00-kor futam. A szél meg gyengébb mint pénteken, az északi csak a második futamra jön meg és csak 1-2 erősségű, ráadásul a döghullámok a harmadik futamra teljesen kicsinálnak. Egyszerűen nem tudtam mit kezdeni velük, jóval lassabb voltam, mint simább vízen.

A helyezéseim: 11, 3, 12.

Elérkezett vasárnap, az utolsó nap.

A szél ugyancsak északról lengedezett 8-15 km/h-s sebességgel és a hullámzás sem volt különösebben említésre méltó. Sajnos a rajtok megint nem sikerültek úgy, mint ahogy az elvárható lenne.

A mezőnyben egyébként komoly csaták voltak, főképp az első tíz hajó között ment éles harc. Ennek áldozata lettem én is, ugyanis a második futamban egy szoros bójavétel során hibáztam, amit akkor nem ismertem el és kióvtak. Hála az égnek ez már nem számított a végső sorrendbe.

Egyébként az utolsó két futamot is – a mind végig magabiztosan vitorlázó- Chris Cook (CAN 41) nyerte, annyi szépség hibával hogy a két futam között az egyik lelkes versenyző kilyukasztotta a hajóját.

Végül is 8. lettem, ami végső soron nem is olyan rossz eredmény főleg ha azt nézzük, hogy az ottani fiúk egész évben, jó körülmények között vitorlázhatnak. Ezennel Clearwater búcsúzik.

K.G.